Konraad a Cégépítő Blog

Érdekességek, tippek trükkök a menedzsment világából

„Volt amikor a végtelen reménytelenség érzése lett úrrá rajtam" így jellemezte egy munkatárs azt a fórumot, amelyen a szervezet és a kollégák mindennapi ügyeit beszélik meg.

Ebben a szervezetben az alapítók megszokták, hogy rendszeresen leülnek és átbeszélik a szakmai kérdéseket. Nyíltan elmondják a dilemmáikat és a véleményüket is. Szakmai téren ez a mai napig jól működik.

toomanyspeechAzt gondolták jól teszik, ha a stratégiai és mindennapi kérdéseket is hasonlóan nyíltan beszélik meg. A dolog működött is egy darabig, amíg csak páran voltak. Azonban ahogy növekedett a csapat úgy lettek egyre inkább döntésképtelenek, mert lehetetlen volt mindenben egyertértésre jutni. Egyre kényelmetlenebbé vált, hogy mindent behoznak a közös fórumra...ahol csak beszélnek beszélnek a végtelenségig anélkül, hogy gyorsan megoldanák a kérdéseket.

Egy másik -nagyon is profit orientált cégben- ütős prezentációkat kell tartani olyan partnereknek, akik tárgyalni jönnek hozzájuk. Ki is alakították a megfelelő környezetet (tárgyalót), nem keveset költöttek a profizmust mutató arculatra. Egy jó ideig mégsem mentek simán a bemutatók, egyetlen apró ok miatt: kiégett az izzó a beépített projektorban. Igen, az izzó. Nem tűnik megoldhatatlannak. Csakhogy az IT osztály azt mondta nem az ő dolguk, hanem az Üzemeltetési csoporté. Az Üzemeltetés viszont úgy gondolta, ez a kérdés az IT-hoz tartozik. Így ahelyett hogy valaki kicserélte volna az izzót, mindkét területen azzal töltötték az időt, hogy megindokolják miért nem az ő feladatuk.

Számos tragikusabb vagy épp viccesebb döccenő származik abból az időszakból, amikor megnő a cég.

Annak aki már eleve nagyvállalatnál, dolgozik a legtöbb ilyen eset fura. Annak viszont, aki megélte már, hogy egy pár fős vállalkozásból közepes méretű vállalat lesz, nagyon is ismerős lehet a szituáció. Miért? Egyszerűen azért, mert a rutinok, amik nagyon jól működnek kis létszámnál, rugalmatlanná és hatékonytalanná válnak, nagyobb szervezetben.

Tehetünk-e valamit, hogy a növekedéssel járó „gyerekbetegségek“ minél hamarabb megszűnjenek?

Mire érdemes figyelni cégvezetőként, ha szeretné, hogy a kezdeti lendület és hatékonyság megmaradjon akkor is, ha már jóval többen dolgoznak a cégben?

3 perces video arról, hogyan úszhatjuk meg a rengeteg cégen belüli emailt, egy-egy információ elvesztését és az időpontegyeztetési köröket.

 

--- | ---

A vásárló, a közgazdász és a társaslény

Klasszikusnak mondható "kisközért": telepakolva áruval. Nem szép rendben a polcokon, hanem inkább egymás hegyén-hátán. Nehéz lavírozni a labirintusban, a szűk folyosókon.

bolt penAkkor szoktam meglátogatni, amikor nem tudok otthon reggelizni. Amikor még sokára lesz ebéd és az irodában a gép mellett fog elfogyni a narancslé, a croissant és a tejeskávé...ha egyszer eljutok az irodába...

...mert először most a pékárupulthoz szeretnék eljutni. Ehhez azonban még át kell verekednem magam az eladó kollégán, aki az "én itt dolgozom kérem" tekintettel az arcán éppen ármatricát szed le, és rak újra néhány termékre.

Rajta kívül még vagy négyen nehezítik a vásárlók dolgát, elállva az árusító polcokat, mert épp áraznak, árcetlit ellenőriznek, leltároznak. A türelmeseknek áll a világ, ők végül eljutnak a pénztárhoz is. Ott még szükségük lesz a kitartásra. Pénztárosnő méter hosszú műkörmökkel pötyög

...ha ezer év múlva a régészek kiássák a blokkot csodálkozni fognak, hogy a 21század embere szinte kizárólag gyűjtő-1 et vásárolt...

A növekedéssel gyakran együtt jár, hogy egyre lassabban hozzák meg a döntéseket...

Amíg kisebb méretben működött a cég, addig a tulajdonos eldöntötte a legtöbb kérdést. Esetleg a csapat hozott közös döntést bár ez nem túl gyakori a vállalati életben.

meetingchaosViszont amióta megnőtt a vállalkozás, amióta több vezető van, megszaporodtak a megbeszélések. Néha vég nélkülinek tűnnek, olyan témákkal, ami több jelenlévő számára is érdektelen. És ez a "megbeszélés cunami“ távolról sem vezet oda, hogy a korábbinál több, nagyobb volumenű döntést hoznak meg. Épp ellenkezőleg, gyakran inkább elodázzák a kérdéseket.

Több oka is van annak, hogy egy ilyen helyzet kialakul a növekedésben lévő vállalatoknál. Az egyik, hogy az új vezetők egy formálódó, alakuló szervezetbe lépnek be, ahol nincsenek előre leosztva a felelősségi körök, nincsenek szikével megszabva a vezetői határok. Így előfordul, hogy egy-egy témában senki nem érzi magát kompetensnek, inkább vár a többiekre. Máskor meg ennek a fordítottja igaz: egyszerre többen is úgy érzik hogy ők az illetékesek egy kérdésben. Beindul a vitatkozás aminek az eredményeként végül nem születik döntés

Egy másik ok, hogy a nem tulajdonos vezetők nem érzik magukat egyenrangúnak a tulajdonosokkal. Inkább végrehajtó szerepben látják magukat, mint irányítóként, stratégiai döntéshozóként. Várnak a tulajdonosokra, mondván az ő cégük nekik kell eldönteni a nagy kérdéseket.

Harmadrészt az is problémát okozhat, hogy a vezetők egyszerűen nem tudják, hogyan érdemes egy-egy témában dönteni. Korábban a tulajdonos egyszemélyben döntött, vagy a tulajdonosi kör megbeszélte egymással a kisebb és nagyobb dolgokat és döntésre jutott. Most, hogy kibővült a vezetői kör, már szeretnének ezen túllépni, de nem tisztázták, hogy akkor mi, hogyan dőljön el ezentúl.

Az eredmény gyakran az, hogy csak beszélünk, beszélünk, de valódi döntés nem születik. Vagy születik, de nem az hozza meg, akihez leginkább illetékes a témában.

 

...pedig ennek nem kellene így lennie

blog 150426 11Tulajdonosként sokak számára ismerős a helyzet, amikor annyi a munka a vállalkozásban, hogy nincs idő a családra, hobbira...majd később már arra sem, hogy a stratégiával, fejlesztéssel vagy a kiemelt vevőkkel foglalkozzon

Hogy ezzel mi a gond?

A kisebbik, hogy előbb-utóbb mindannyian eljutunk az életszakaszba, amikor már nem szeretnénk a saját munkánk rabszolgái lenni. Ehelyett szeretnénk élvezni a sok fáradtság gyümölcsét, vagy egyszerűen csak valami mással is jó lenne már foglalkozni.

A nagyobbik gond viszont az, hogy a vállalkozásra nézve a fenti helyzet egyenesen veszélyes. Mert mi történik, ha kiesik két hónapra? Mennyit ér a cége Ön nélkül?

Gyakran idézett frázis, hogy "a cégeden és ne a cégedben dolgozz" OKÉ, de mégis hogyan lehet ezt elérni? Mi garantálja, hogy ha nem figyelek oda, akkor is rendben fognak menni a dolgok? Honnan tudom, hogy a kollégák jó döntést hoznak akkor is, ha nem kérdeznek engem? Mitől fogják ugyanolyan erőbedobással és lelkesedéssel vinni a céget, ha látják, hogy nem vagyok mindig ott?

A jó hír, hogy van lehetőség rá, hogy a tulajdonos a cégépítéssel foglalkozzon és ne a mindennapos rutin-kérdésekkel. Van lehetőség arra is, hogy elutazzon két hónapra kikapcsolódni anélkül, hogy ez a profit rovására menjen.

Elég arra gondolnia, hogy a jól menő nagyvállalatok is kicsiként kezdték. A Lego, a Ford, a Mars (és M&M csoki), az EGIS ma is családi vállalkozások. A tulajdonosaik viszont már rég nem szerelnek autót, öntenek csokit vagy préselnek tablettás gyógyszert.